Neonikotinoidok A Mézben – Tech: 40 Hónapon Át Megmarad A Mézben A Káros Szer, Ami Méhekre És Emberekre Is Rosszul Hat | Hvg.Hu
Az átfogó áttekintéshez azonban ezeket is bevonták a vizsgálatba – mondta Gaetan Glauser, a tanulmány vezető szerzője. Jelenleg viták folynak arról, hogy a szulfoxaflor és a flupiradifuron a neonikotinoidok közé sorolandók-e. "Az első tudományos kutatások kimutatták, hogy ezek a molekulák ugyanolyan hatásúak, mint más neonikotinoidok, és hozzájuk hasonló hatást gyakorolnak a rovarok idegrendszerére" – fejtette ki Glauser, aki szerint ahelyett, hogy 20 évet várnánk a hatások tesztelésével, észszerűbbnek tűnik a megelőzés elvével élve az új molekulákat is a neonikotinoidok közé sorolni. A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen.
- Index - Tudomány - A méhekre is veszélyes lehet egy növényvédő szer
- Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek
- Éveken át megmarad a mézben a növényvédőszer - Patika Magazin Online
Index - Tudomány - A méhekre is veszélyes lehet egy növényvédő szer
- Betterware 2019 májusi katalógus 18
- Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek
- Kelet olaszország látnivalók
- A házi és a vadméhekre is károsak a neonikotinoidok | Híradó
- Mérgek maradhatnak a mézben | Házipatika
Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek
A házi és a vadméhek számára is veszélyes a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek használata a mezőgazdaságban. Erre a megállapításra jutott az eddigi legnagyobb, neonikotinoid tartalmú növényvédő szereket vizsgáló európai kutatás, amelynek keretében Magyarországon is végeztek vizsgálatokat. A Science tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a 2, 8 millió fontba került, két éven át tartó kutatás során 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényeken végeztek vizsgálatokat. A neonikotinoidok akkor lettek népszerűek, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, ezáltal az védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, ezáltal veszélynek teszi ki a beporzókat is.
Éveken át megmarad a mézben a növényvédőszer - Patika Magazin Online
Hozzátette: ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve" – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója. Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédőszereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre" – fejtette ki Mitchell. A svájci tudósok kutatása egy 2017-ben, a Science című szaklapban bemutatott tanulmányt egészített ki. Négy további növényvédőszert teszteltek: a dinotefurant, a nitenpyramot, a szulfoxaflort és a flupiradifuront. A 36 vizsgált minta 28 százaléka, tehát egynegyede tartalmazta legalább az egyik növényvédőszert. A dinotefuran és a nitenpyram nem új szer, csak ritkábban használják, ezért ritkábban is mérik őket.
